Forrás: Jeremy B Yorgason, Tracey LaPierre, Benjamin Hayter (2014). Grandparenting. Encyclopedia of quality of life and well-being research.
A nagyszülői szeretetre gyakran mondják, hogy a legvarázslatosabb szeretet mindenek felett – határtalan, feltétel nélküli és törhetetlen. Nélkülözi a mindennapi szülői nyomást, a nagyszülők és unokák között gyakran alakul ki egy olyan kötelék, amely legalább olyan közeli, mint amilyen erős.
Egy 2014-es kutatás a Brigham Young Egyetemen az USA-ban azt vizsgálta, hogy milyen szerepet játszanak a nagyszülők az unokák fejlődésében . Ez megerősítette, amit minden nagyszülő tud (vagy legalábbis remél) – a nagyszülő a kulcsa az unokák boldogságanak!
“Szerettük volna látni, hogy nagyszülők mennyit számítanak a gyermekeknek, ezért számos olyan kérdést tettünk fel, amely a nagyszülők érzelmi közelségét vizsgálták,” mondta a kutatást vezető Jeremy Yorgason, a School of Family Life adjunktusa.
A kutatásban 408 ötödikest kérdeztek meg nagyszülőkkel való kapcsolatukról, többek közt azt, hogy kapnak-e tanácsot a nagyszülőktől valamilyen fontos döntés előtt vagy megbeszélhetik-e a problémáikat a nagyszüleikkel A kérdésekre adott válaszokat egy évvel később nyomon követték.
A kutatás kimutatta, hogy “a nagyszülők és az unokák érzelmi viszonyát jelentősen befolyásolja a gyermekek iskolai, pszichológiai és társadalmi fejlődése.” Amikor a nagyszülők is részt vesznek az unokák életében, a gyerekek nemcsak jobban beilleszkednek a környezetükbe, hanem elkötelezettebbek is az iskolában. A kutatók azt is megjegyezték, hogy a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a pro-szociális készségek, amelyek elengedhetetlenek a társadalmi fejlődésben, úgy mint gondoskodás, együttérzés és kedvesség azok iránt, akik nem részei a belső körnek.
Az erős nagyszülő-unoka kapcsolatot jövedelemtől függetlennek talalták a kutatók, akár egyedülálló szülő illetve két szülő háztartásban. Érdekes megallapitás, hogy azok a nagyszülők, akik nem éltek együtt az unokával, ott volt a legerősebb a kötelék.
Ahogy a tanulmány megállapítja, lehet, hogy azért, mert “a nem az unokákkal elő nagyszülők inkább pozitivan ösztönző, mintsem fegyelmező negatív viselkedést tanusitanak … ami különösen fontos a korai serdülőkorban lévő gyermekeknél, amikor a szülő-gyermek konfliktus inkább növekszik.” Az unokák megtalálják a biztonságos szövetségeseiket a nagyszülők személyében, mondta Yorgarson, ” a nagyszülők olyanok, mint a Nemzeti Gárda, ha probléma van, jönnek, és segítenek.”
Mindent összevetve, a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy “a gyerekekben kialakul egy magasabb szintű önbizalom, amikor a nagyszülők több szeretetet mutatnak. Az ilyen érzelmi közelség hosszú távú pozitív hatással van a gyermekek életére, s kamatoztatjak azt, amit érzelmileg kaptak egy másik személytől. ”
Mire is volt jó ez a tanulmány, lehet feltenni a kérdést. Egy közeli nagyszülő-unoka kötés szebbe teszi a világot, mindkét generációnak valamint a nagyszülőknek is, és kihatással van unokák egesz életére. Így élj ezek szerint, és szeresd feltétel nélkül továbbra is az unokáidat, ahogy eddig tetted, mert helyesen cselekedtél! (GJ)