1.) Mi a CédrusNet lényege?
A CédrusNet annak a felismerése, hogy az élet és munkatapasztalatok a gyorsan évülő tudások korában is értékesek. Műfaja szerint folyamatosan fejlődő társadalmi innováció. Sürgős társadalmi figyelmet kér a szenior generációktól és a szenior generációk számára!
Programjaik tudományos kutatások eredményeire épülnek és az aktív idősödés valós folyamatát támogatják. Projektjei, fejlesztései, ismeretterjesztő programjai az idősödők tapasztalatainak érvényesítéséért, kompetenciájuk és egészségük karbantartásáért új és fontos társadalmi szerepeik megalapozásáért születnek.
A CÉDRUSNET ALAPGONDOLATAI:
- az idősödés életszakaszokból áll, ezekre kell tervezni az egyénnek, a szakpolitikáknak és a gazdaságnak.
- az élet és munkatapasztalatok értékesek, a bennük rejlő tudás fejleszthető és széleskörűen hasznosítható.
- A szenior népesség fontos szerepet tölthet be a civil társadalom szervezésében.
- Gyökeres szemléletváltozás szükséges az idősödésről való gondolkodásban -az érintettek körében is.
2.) Miért van szükség erre a programra, miért van szükség szemléletváltozásra?
Magyarországon a következő 20 évben a lakosság majd 40%-a 50 éven felüli lesz. A mai harmincas korosztály 70-75 éves korára a társadalom legnépesebb csoportja lesz.
Egyre hosszabb ideig élünk miközben egyre kevesebb gyermek születik. Az idősek és idősebbek aránya gyorsan nő, a fiataloké pedig gyorsan csökken.
Ez a demográfiai folyamat a társadalom minden szintjén új kihívásokat jelent: Pl: a nyugdíjrendszer fenntarthatóságában, az idősgondozásban, az egészségügyi ellátásban, vagy a foglalkoztatásban, az intézményrendszerek működésében: a régi módon már nem kezelhetők az új problémák. Az egyéni szinteken megjelenik a kompetencia- és méltóságvesztés, a biztonság hiánya, az izoláció, az egészségromlás, generációs konfliktusok.
Az egymásra ható jelenségek és folyamatok befolyásolásához változások kellenek– minden szinten! A CédrusNet a változások középpontjába a tapasztalatok értékének felfedezését és hasznossá tételét tette. A társadalom idősödő tagjaira új szerepek várnak és nem problémát, hanem erőforrást kell jelentsenek!
3.) Mit jelent a szenior tudásgazdálkodás és miért fontos?
Mindenekelőtt a tapasztalat értékesítésének gyakorlatát jelenti: új társadalmi szerepek és munkahelyi pozíciók fejlesztését, a kompetencia karbantartását, új képzési formákat és tartalmakat, a szellemi életkor meghosszabbításának lehetőségeit, közösségi kapcsolatokat erősítő és életmód újratervezéseket segítő programokat, amelyek a helyi társadalmi és gazdasági szereplők bevonásával valósulnak meg. (innovációs partnerség)
A szenior tudásgazdálkodás:
- új megoldásokat teremt a munkahelyeken pl. korbarát képzésekkel, kormenedzsment és új szenior munkakörök bevezetésével,
- elősegíti a szenior feladat és munkavállalást, a hasznosságélményt, ennek jótékony gazdasági, egészségi és pszichológiai következményeivel,
- jótékony hatással a generációs együttműködésre.
A szenior tudások és tapasztalatok hasznosulásának a napirendre tűzése, önbizalmat, anyagi, érzelmi biztonságot képes adni a nagyon differenciált idősödő korosztálynak és változást indít el a közgondolkodásban.
4.) Kiket nevezünk CédrusNet korosztályoknak?
Ne tévesszen meg senkit a korosztályok kifejezés. Nem hiszünk az életkori kategorizálásban. Közös generációs élmények, tapasztalatok, hasonló igények kötnek össze nagyon különböző embereket. A CédrusNet korosztályok virtuális tagjai azok:
- akiknek rengeteg munka- és élettapasztalatuk van, de ezeket a környezet nem tartja értékesnek, sőt már ők maguk sem,
- akiket koruk miatt leépítenek, vagy már nem alkalmaznak,
- akik feladatot keresnek, mert jövedelemre van szükségük,
- akik feladatot keresnek, mert hasznosság élményre vágynak, segíteni szeretnének,
- akik hajlandók kompetenciájuk fejlesztésére, tanulásra,
- akik felismerték az egészségtudatosság jelentőségét, és hajlandók tenni is érte,
- akik képesek új szemléletű közösségekhez csatlakozni, vagy újakat létrehozni.
Ők azok, akik – ha magukra ismernek – mintaadók lehetnek a fiatalabbakkal kéz a kézben egy együttműködő, szolidáris társadalom építésében.
5.) Hol hasznosíthatók leginkább az élet során keletkezett tudások, tapasztalatok?
- Településfejlesztés,
- Innováció,
- Tanácsadás,
- Problémamegoldás
- Társadalmi gondok enyhítése, ( idősek , gyerekek mentorálása, kortárs támogatás, ismeretterjesztés...)
- Civil szerveződés, önkéntesség
- Család támogatás
- Mentorálás
6.) Melyek az idősödés életszakaszai?
A felnőttkor és az időskor közé ékelődött egy egyre hosszabb korszak, az idősödés kora, - és nem idős kor! - amely maga is szakaszokra oszlik. Az új életszakasz a munkaerőpiacon kezdődik 50 éves kor körül tempó vesztéssel, kiégéssel, változtatási igénnyel. Nincsenek pontos életkori határok, az aktivitás igénye, mértéke és képessége határozza meg ennek hosszát.
Az idősödés egyre hosszabb életszakaszának kell új értelmet szerezni és kitolni azt a produktív aktivitásra már nem, de önellátásra még képes időskorig. Az utolsó periódus, az ellátást, gondozást igénylő életszakasz. A cél, hogy ez minél később következzen be és méltósággal megélhető legyen. Ezt a célt szolgálja az aktív idősödés gyakorlata.
7.) Mit jelent valójában az aktív idősödés?
Az aktív idősödés nemzetközi fogalom és az életminőség, az egészség megtartását jelenti. Ehhez tartozik a kompetencia fenntartása, új ismeretek megszerzése, részvétel a társadalmi és kulturális életben, a kor technikáinak használata, egészségtudatosság, közösségi élet, a szellemi életkor meghosszabbítása, az anyagai és érzelmi biztonság megteremtésének lehetősége. Ez lenne a garancia a gyorsan idősődő társadalmak fenntartható működésére.
Az aktív idősödés gyakorlása nem kizárólag az egyén felelőssége. Ebben ösztönözheti vagy gátolhatja a közgondolkodás, a munkahelyi, a társadalmi környezet, – és maguk a lehetőségek.
A CédrusNet program szemléletével, projektjeivel az aktív idősödés egyéni és társadalmi gyakorlatához járul hozzá.
8.) Idősügy és idősödésügy. Miért van szükség idősödés stratégiára?
Az idősprogramok különálló szakpolitikai kérdésként kezelik az idősügyet, amely a legfontosabb, akut problémákra fókuszál: idősellátás, demencia prevenció, nyugdíjak vásárló erejének megőrzése.
Ez jogos. De hiányzik az idősödés ügy átfogó szemlélete a közgondolkodásból, amely feltárja a munkahelyeken idősödők helyzetét, válaszokat ad az egyre iskolázottabb nyugdíjas tömegek aktivitás- és jövedelem kiegészítési igényeire, felismeri megakadályozza a durva általánosító sztereotípiák romboló hatását és azon dolgozik, hogy megakadályozza, azoknak a problémáknak az újra termelődését, amelyekkel ma is küzdünk.
Az 50 + éves korosztály és a fiatal nyugdíjasok nem kerültek sem a hazai kutatások, sem a nyilvánosság sem a társadalompolitika érdeklődési körébe. Nincsenek idősödési stratégiák, kompetencia- és egészség karbantartó mechanizmusok. A munkahelyek sem készültek fel az idősödő munkaerő megváltozott igényeire és lehetőségeire. Nem látszik rendszerszerűség a szenior lakosság és az idősödő munkaerő számára nyújtott szolgáltatásokban sem. (pl. az életvitelt és az élettervezést segítő információk eljuttatásában, a társadalmi szerepvállalás lehetőségeit, az egészség tudatosság növelését illetően)
Az idősödés, mint folyamat nem tudatosult még Magyarországon. Vannak gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek. És kicsit sarkítva: idős az, aki már nyugdíjas. A munkaerőpiacon ennél alacsonyabbra teszik a lécet. Elmúlt 50? Akkor idős. Amikor az idősödőkből valóban idősek lesznek- már csapdában vannak.
9.) Miért nevezzük a Cédrusnet programot társadalmi innovációnak?
- Mert új megoldásokat kínál az idősödő társadalom új problémáira.
- Mert a szenior tudásgazdálkodás gyakorlata társadalmi együttműködéseket hoz létre. (innovációs partnerségeket)
- Mert projektjei nemcsak egyénekre vannak hatással, hanem a helyi társadalom fejlődésére.
10.) Miért CédrusNet a program neve?
A cédrusfa a hosszú élet, a megbízhatóság, a hasznosság, az érték szimbóluma az emberiség kultúrtörténetében, a Net pedig nem csak digitális korunkra, hanem a technika felől érkező és szükségszerű támogatásra utal.
11.) Kiknek ajánljuk a CédrusNet ismereteket és programokat?
- önkormányzatoknak, munkáltatóknak, akik értékelni és értékesíteni szeretnék az idősödő polgáraik, munkatársaik tudását, lehetőséget teremtenének korszerű ismeretek megszerzésére, új szenior szerepekre
- közösségeknek, kluboknak, amelyek tenni akarnak tagjaik életminőségének javításáért és a civil társadalom építéséért.
- média szereplőknek, reklám készítőknek, akik mindenkinél többet tehetnek az idős sztereotípiák leváltásáért és a változásokhoz szükséges ismeretek terjesztéséért.
