Amerikai kutatók megfigyelték, amikor emberek beszélnek egymással, mindig emelkedik a vérnyomásuk. Amikor viszont az ember az állatokhoz beszél, vérnyomása konstans marad, sőt, ha megérinti, megsimogatja az állatot, még csökkenhet is. Anélkül, hogy túlságosan belemélyednénk az ősembertől ránk maradt biológiai-lelki örökségbe, meg kell állapítanunk, hogy annak idején egy másik emberrel való érintkezés mindig potenciális veszélyt, fenyegetettséget jelentett, ezért növekszik a stressz, míg a kutyával vagy macskával való együttlét nem okozta ezt.
Már több mint 30 éve, a 80-as évek elején végzett kutatások szerint bebizonyosodott, hogy a háziállatok tartásának rengeteg pozitív hatása van az ember egészségére: magasabb az infarktust túlélők aránya, kevésbé veszik igénybe az egészségügyi rendszert (ez társadalmilag is költségeket kímél), csökken az allergiások/asztmások száma kisgyerekek körében, akik korán megszokják, hogy együtt élnek háziállatokkal, kevesebb a keringési betegek száma, általánosságban jobb az ember fizikai és lelki állapota. Mindenféle szociológiai szempontból megvizsgált népesség adatai alapján megállapították, hogy csupán csak a háziállat tartása kiváltja ezeket a jelentős pozitív hatásokat.
A tanulmány következtetéseinek elterjedése valószínűleg növelte a háziállatok számát is az Egyesült Államokban, az azóta eltelt időben végzett hasonló kutatások azonban nem mutattak ki ilyen egyértelmű, pozitív összefüggéseket. Leginkább az allergia csökkenése, a háziállatok jelenléte miatti ún. érzékenyítés hatására, bizonyult téves megállapításnak. Egy másik, a háziállatok megléte és a keringési megbetegedések ritkább előfordulása közötti összefüggést sem sikerült bizonyítani.
Mi magunk azonban, nem túl tudományosan, azért megállapíthatjuk, hogy például a kutyatulajdonosok a napi többszöri sétáltatás – értsd mozgás – következtében pusztán emiatt bizonyára egészségesebben élnek, mint azok, akik estéről estére a televízió előtt sört isznak vagy ropogtatják a chipset.