Dr. Felszeghi Sára: A legveszélyesebb szakkörnyezet

Garam Katalin: Gyógyító háziállatok?
2015-11-12
Gábor Judit: A nagyszülők a kulcsfigurái a boldog unokáknak
2016-01-18

Az idősödő munkavállalókkal kapcsolatban, Európa szerte számos konszenzus, állásfoglalás születik,  melyek filozófiai alapját az idősödők  és idősek gazdasági és szociális élethez való hozzájárulásának elismerése adta.

Kiégés

A Cédrus-net program pedig egyenesen a szenior tudások, tapasztalatok hasznosításában kíván szerepet vállalni. Ezek a célok azonban, elképzelhetetlenek az idősödő munkavállalók egészségének megőrzése nélkül.

A kutatók között nincs egyetértés abban, mi számít biológiai szempontból az öregkor határának, vagy abban, milyen életkortól minősül a munkavállaló idősödőnek,de abban mindannyian egyetértenek, hogy függetlenül, hogy milyen elméletet fogadunk el az öregedéssel kapcsolatosan (pl. a szabad gyökök elmélete, teloméra elmélet, neuroendokrin elmélet) az időskorra fel lehet és fel is kell készülni! A Stanford Egyetem felmérése alapján,

mely az élettartamra kivetített kumulatív rokkantsági indexet elemezte, azt találta, hogy az egészséget károsító rizikó faktorok közül a dohányzás, a testtömeg index növekedése, a fizikai igénybevétel hiánya jelentősen befolyásolják egészségünket. 
A Stockholmi  Karolinska Institutet vizsgálatai, azt bizonyítják, hogy stresszoldás megváltoztatja a gének működését, valamint a testmozgás DNS demetilációt eredményez (a metilcsoportok a felelősek bizonyos szerzett tulajdonságok öröklődéséért), ami az epigenetikai öröklődésben jelentős szerepet tölt be! Így már fiatal korban el kell kezdeni az idős korra való felkészülést, jelentősen csökkentve azokat a kockázatokat, melyek az egyén egészségét ronthatja. Életünk legnagyobb részét (az alvást kivéve) a munkahelyen töltjük. A munkahelyi környezet minősége és közvetlen/közvetett hatásai alapvetően meghatározzák és befolyásolják az egészségünket. Ezért sem mindegy, hogy milyen az adott munkahely.

A munka világa ma a legveszélyesebb szakkörnyezet. Ezért is kezeli kiemelt helyen nemcsak hazánk, hanem az Európai Unió is ezt a kérdést. 2004 október 8-án keretegyezményben szabta meg, hogy tagállamaiban, a vállalatok és a szervezeti egységek küldetés nyilatkozatának része kell legyen, a dolgozók testi és lelki egészségéért vállalt felelősség. Ezen a színtéren baleseteket és betegségeket lehet és kell megelőzni, egészséges és biztonságos munkahelyeket lehet és kell kialakítani, mert itt lehet olyan késztetéseket, ismereteket és módszereket terjeszteni, amelyek az egészségtudatos magatartást és életmódot segítik megvalósítani, valamint az is közismert, hogy a munkahelyen befolyásolt egészségtudat az élet más színterein is hatni fog.

Ez kiemelt feladatot és felelősséget ró a munkáltatóra. A munkáltató ilyen irányú elkötelezettségét a foglalkozás-egészségügyi szakorvos illetve a munkavállalók képviseletének bevonásával vállalhatja fel. Ez előbbi szakmai ismeretei, melyek kiterjednek nemcsak a munkavégzés/munkakörnyezet kockázatainak ismeretére, hanem a munkavállalók egyéni kockázati és morbiditási mutatóinak, valamint az adott régió morbiditási mutatóinak ismeretére is, megalapozott döntést jelentenek az egészségpolitika kialakítására. A munkahelyi egészségfejlesztés a munkavállalóra irányul, de előnyei szerteágazóak (csökkennek a betegséghez kapcsolódó kiadások, nő a vállalat termelékenysége stb.), tehát, nem kizárólag karitatív, hanem egyértelműen kifizetődő, megtérülő tevékenység. Hasznából egyaránt részesül a munkáltató, a munkavállaló, és a társadalom. Ma már a világon mindenhol egyértelmű, hogy a legjobban megtérülő befektetés az egészségre fordított összeg. Sajnos, nálunk egyelőre ritkán találkozunk ezzel az elemzéssel, pedig az egészség biztonságot jelent. Ezért is volna fontos a szemléletváltás ezen a téren is, hogy tudatosuljon a munkáltatóban, hogy az egészség=biztonság, ami a termelékenység növelését jelenti, és ez hasznot eredményez a tulajdonosnak, a munkavállalóban, hogy az egészség=érték=haszon, a társadalomban, hogy egészség= presztízs = csökkenő kiadások=eltartottból eltartó lesz és a prevenció mindég olcsóbb!

A munkáltatónak felelőssége és kötelessége megteremteni azokat a munkafeltételeket, amely mellett az idősödő munkavállalót a legkisebb megterhelés éri. Ezek, az ú.n. „idősbarát munkahelyek”, amelyeknek nagy előnye, hogy rövid idő szükséges a beilleszkedéshez, a termelékenység nő, a csökkent megterhelés kevesebb megbetegedést eredményez (a munkából kiesett napok száma csökken). A munka világában részvevőknek, a munkáltatónak, a foglalkozás-egészségügynek, a munkabiztonságnak, de magának a munkavállalónak is, jól felfogott érdeke, hogy olyan munkakörnyezet alakuljon ki, mely a munkavégzés során nem károsítja a munkavállaló egészségét, hogy a nyugdíjba menetelkor ne rokkant állapotban kerüljön ki a munka világából! Csak így várható el, hogy az idősödő ember ne teher legyen a társadalom részére, hanem annak továbbra is tartópillérévé váljon!

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.