HOAX – az internetes kacsa
2016-02-19
AZ AKTÍV IDŐSÖDÉS ÉLETMINŐSÉGÉNEK ELEMEI 
2016-05-23

„Nyugdíjas az, akinek szörnyen ráncos a bőre.“ „A nyugdíjas az lehet néni vagy bácsi, és lassan jár, bottal.“  „A nyugdíjasoknak fáj a háta, vagy valamije.“ „Nekem nyugdíjas a nagymamám, és neki semmije se fáj.“  „A nyugdíjasoknak nincs mit csinálniuk, kicsit fáradtak és unalmasak.“  – A válaszokat hatéves svéd gyerekek adták arra a kérdésre, hogy ki a nyugdíjas. Kétségtelenül ez is tükrözi, hogy a társadalomban milyen kép alakult ki az idős(ödő) korú emberekről. Ha viszont a kifejezetten ennek a korosztálynak szóló, svéd M-magazint lapozgatjuk, ott friss, tettre- és változásra kész, kreatív emberekről készített interjúkat olvashatunk, az egész lap dinamizmust, pozitív hozzáállást sugall. Az, hogy ez az utóbbi kép közelebb áll a valóságos helyzethez, az orvosi statisztikák is alátámasztják. Ingemar Skogh, a Göteborgi Egyetem neurológiai professzora, az ottani Age Cap projekt vezetője, egy televíziós interjúban elmondta, hogy a mai 70 évesek fizikai és szellemi állapota megfelel a 40 évvel ezelőtti 50-esekének.

Nyugdíjkorhatárok
Az általános nyugdíjkorhatár Skandináviában a 67 év, de elég nagy eltérések vannak a különböző rendszerekben. Norvégiában és Svédországban lehetőség van 62 éves kortól kérni a nyugdíjazást, de a majdani nyugdíj minden előrehozott hónappal 1 %-kal csökken. Dániában 65 éves kortól lehet kérni a kereset alapján járó nyugdíjat, a garantált alapnyugdíjat viszont csak 67 éves kortól, Izlandon és Finnországban viszont egyáltalán nincs lehetőség az előnyugdíjazásra. Valamennyi államban lehetőséget ad a rendszer a továbbdolgozásra, Dániában 75 éves korig, Izlandon 72 éves korig, a többi országban 70 éves korig lehet kitolni a nyugdíjazást. Svédországban – ha a munkavállaló kéri – a munkaadó köteles 67 éves koráig foglalkoztatni az embereket.
Svédországban idős munkaerőnek a 60+ korosztály számít (másutt 55-64 év közöttiek). A megkérdezettek 78 %-a azt válaszolta, hogy szeretné, ha ő maga dönthetné el, hogy mikor menjen nyugdíjba.

Szeniordoktorok
2013-ban Prof Bodil Jönsson, öregedéskutató ötlete alapján elindult az „Uppdrag Kunskap” (Feladat: Tudás) elnevezésű projekt a dél-svédországi Lundi Egyetem és a regionális egészségügyi hatóságok szervezésében. 28 jelentkezőből 20 kiválasztott, korábban az egészségügyben dolgozó nyugdíjas lehetőséget kapott arra, hogy doktorálni kezdjen, ún. „szeniordoktorok”-ként. Az elképzelés az volt, hogy az időseknek nem csak helyük van a tudásalapú társadalomban, hanem esetleg fejleszteni is tudják azt: mivel az egészségügyre megnövekedett terheket ró az egyre nagyobb számú idős lakosság, hátha azoknak, akik 30-40 évet eltöltöttek különböző területeken, vannak jó ötleteik.

Szeniorpolitikai Centrum
Norvégiában a 60-as évek második felében (!) egy felmérésből kiderült, hogy az idős munkaerőnek nincs terve arra, hogy hogyan és mikor menjen nyugdíjba, és mit fog utána csinálni. 1969-ben létrehoztak egy testületet, amelynek neve „Közös Bizottság a Nyugdíjra való Felkészülésre” lett. A bizottság tagjai a legnagyobb szakszervezet, a Népjóléti Minisztérium, a legnagyobb munkaadó szervezet, valamint néhány biztosító társaság. Felállítottak egy titkárságot, amely a következő 20 évben kijárt a vállalatokhoz/gyárakhoz szemináriumokat tartani az ott dolgozóknak. A mai napig norvégok ezrei vesznek részt ilyen szemináriumokon. A 90-es évek elején nevet változtattak, Senter för Seniorpolitikk (SSP – Szeniorpolitikai Centrum), ennek létrehozásával a cél az volt, hogy a politikusok, a vállalkozók és a dolgozók figyelmét irányítsák azokra a kihívásokra, amelyek előtt az elöregedő munkaerő miatt állnak. Az SSP kompetenciafejlesztő tanfolyamokat is tart a terület szakembereinek, 430 tanácsadó működik 19, ún. Working Life Központokban, a norvég jóléti és munkaközvetítő-szolgálatok mellett. A névváltoztatással irányváltás is történt: a cél már nem a munkaerő „kisegítése” a munkaerőpiacról, hanem éppenséggel a „benntartás”, az ehhez megfelelő körülmények megteremtése.

Idősödés az IT társadalomban-kutatás
Svédországban folyik egy kutatás az idősek életfeltételeiről az IT-társadalomban. A program célja, hogy megértsék a szeniorok tapasztalatait, és hogy ők milyen várakozásokkal tekintenek öreg napjaikra, valamint hogy ezeknek milyen keresleti hatásuk lehet a kínálati oldalon a termékek és szolgáltatások kialakítására. A kutatók számára fontos üzenet, hogy az idősek továbbra is szeretnének részt venni a munkaerőpiacon és a társadalom építésében, fejlesztésében, ha más formában is. Hasznosítani a tapasztalatokat – ez a modern időskori élettel szembeni elvárás.

A kutatás két kihívást fedett fel: egyfelől egy sor szakmában javítani kell a munkafeltételeket, hogy az emberek dolgozni tudjanak egyáltalán a nyugdíjkorig, és ne kényszerüljenek betegségek miatt előnyugdíjba, másfelől megkönnyíteni a helyzetét azoknak, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is frissek, egészségesek, és dolgozni szeretnének.
Ezért a kutatás egyik ága azzal foglalkozik, hogy feltérképezze a fizikai környezetet, majd ajánlásokat adjon arra vonatkozóan, hogy hogyan kell megváltoztatni azt.
www.av.se/dokument/publikations/rapporter/RAP2012_10.pdf
www.best-agers-project.eu/newsletters/tabid/1400/Default.aspx
www.av.se/dokument/publikations/rapporter/RAP2012_10.pdf

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.